Veszprém ma közel 60.000 lakosú megyeszékhely. Nem tartozik az ország nagyvárosai közé, mint Miskolc vagy Szeged, nincs kiemelkedő autóipara, mint Győrnek, és nem lett Európa kulturális fővárosa, mint Pécs.
Mégis jelentős városa Magyarországnak, és az volt a magyar történelem különböző időszakaiban is, még ha ez a jelentőség mindig más formában nyilvánult is meg. Ma Veszprém leginkább a kézilabdacsapatáról és az állatkertjéről híres, de ha jellemezni akarjuk a megyeszékhelyet idegenek számára, talán eszünkbe jut a Pannon Egyetem vagy a város „ezeréves múltja” is.
De mit is jelent ez az „ezeréves múlt”? Kik voltak a „királynék”, akiknek városaként emlegetjük Veszprémet? És tényleg ezer éves csupán ez a múlt? Hiszen a város története nem a magyar államalapítással kezdődött. Milyen arcát mutatta a város a honfoglalás előtt, a török időkben és a modern korszak kezdetén, a 19. században?
![]() |
![]() |
Összefoglalásunkban kitérünk a város történetének legfontosabb eseményeire és személyiségeire. Ahhoz azonban, hogy a "Fedezzük fel együtt Veszprémet" című városismereti totó kérdéseire válaszolni tudjatok, időről-időre egy kis kutatómunkára is szükségetek lesz. A kérdésekre a helyes választ a helytörténeti könyvajánlóban felsorolt könyvekben, lexikonokban vagy egy-egy épület, helyszín felkeresésével találjátok meg.
A helytörténeti anyag tizenöt rövid fejezetből áll. A fejezetek között a fejezetek végén lévő linkekkel, vagy a bal oldalon lévő tartalomjegyzék segítségével válthattok.

















